Az érzés ami hatalmába kerített, áthatott

Már akkor éreztem azt ,hogy áradok,

Szívem gyorsan kalapált, s azt súgta Gondolj rá!

Eszem nem élt nélküled, bár együtt járnék Veled!

A lehetelen nemsoká bekövetkezett

És éreztem kezed kezemben lett!

Csókjaidtól volt boldog az este,

Reményteli minden nap, mikor veled telt el!

Egy hónap sem telt el csupán,

S napok után csak annyit mondtál " pápá"!

Azóta teljesen darabokra estem,

Nem tudok felállni, pedig elestem!

 Elegem van azokból, akik azt akarják,

Legyek más, mint aki vagyok,

Mert ők nem értik , hogy ez mekkora fájdalom!

Őrültség, de jó nagyon ha rád gonolok,

Hiába bántasz folyton, haragudni nemtudok!

Szívemben amíg él a Szerelem,

Téged addig én el nem feledlek!